2014. szeptember 3., szerda

Mi történt a suliban?

Nem mindegy, hogy hogyan kérdezünk! A fordított pszichológia itt is működik! :)

A Huffington Post összeszedett néhány kérdést, amire sokkal inkább válaszol a gyerek, ha érdeklődünk a suli felől.
1. Mi volt a legjobb dolog, ami történt ma a suliban? (vagy fordítva: mi volt a legrosszabb?)
2. Mesélj valamit, ami ma megnevettetett!
3. Ha választhatnál, ki mellett ülnél az osztályban? (és fordítva: és ki mellett nem ülnél semmiképp, és miért?)
4. Melyik a legklasszabb hely a suliban? 
5. Ha ma este felhívnám a tanárodat, mit mondana rólad? 
6. Kinek segítettél ma? Neked ki segített ma?
7. Mondj valamit, amit ma megtanultál! 
8. Mikor voltál ma a legboldogabb? 
9. Mikor unatkoztál ma? 
10. Kivel játszanál a legszívesebben a szünetben, akivel még soha nem játszottál? 
11. Szerinted mivel kellene többet foglalkozni, mit kellene inkább tanulni az iskolában? És mivel kevesebbet?
12. Hol és mit játszol a szünetekben a legtöbbször? 
13. Ki a legviccesebb az osztályban? Miért? 
14. Ha holnaptól te lennél a tanár, mit csinálnál? 
15. Ha valakivel helyet cserélhetnél az osztályban, ki lenne az, és miért? 
Forrás: hvg.hu

2014. január 19., vasárnap

A csodálatos telefon

A csodálatos telefon

Roppant szórakoztatónak tartom a meggyőződéses evolucionisták magabiztosságát, amikor is szemrebbenés nélkül, elbizonytalaníthatatlan szilárdsággal, egy csipetnyi megvetéssel a hangjukban ereszkednek le közénk, teremtéshívő „élőlénytársaik” közé. Olykor megszégyenítő alázatosságuk miatt megkísért a bűntudat, amiért én, hitem miatti vakmerő kevélységemben különbnek merem tartani magamat az állatvilág egyedeitől, és nem elégszem meg a főemlősök között felkínált kitüntető pozíciójukkal. E beszélgetések élményeinek állítok emléket egy kicsiny jelenettel.

Két ember megy az utcán, az egyik talál egy telefont…

- Oda nézz! Valaki elvesztett egy telefont!
- Ugyan már, honnan tudod, hogy azt valaki elvesztette. Hiszen nem láttad!
- Ne viccelj! Különben hogyan kerülne ide? Itt hevert a fa tövében.
- Hát éppen azért! A fa a természet része, azt pedig tudjuk, hogy a természet milyen csodálatos dolgokra képes..
- Mit akarsz ezzel mondani?
- Semmit! Csak annyit, hogy nincs bizonyíték rá, hogy valaki elvesztette. Lehet, hogy az évmilliók folyamán, ahogy az anyag evolúciós ugráson ment keresztül, a matéria úgy szervezte önmagát, hogy összeállt ez a telefon.
- Ezt nem mondhatod komolyan. Van fogalmad arról, hogy egy ilyen pici berendezés mennyire bonyolult és összetett módon működik? Micsoda őrültség azt mondani, hogy ez a telefon véletlenül állt össze. A szerkezet bonyolultsága elég bizonyíték kell hogy legyen arra, hogy ezt valahol gyártották.
- Mond! Te tanultál biológiát?
- Igen!
- Hát akkor annyit illene tudnod, hogy például a szemed, amivel most éppen bambán bámulsz rám, sokkal bonyolultabb szerkezet, mint ez a vacak telefon. És akkor még nem beszéltem az idegrendszerről, a hallószerveidről és az egész testedről. Nem értem miért akadékoskodsz. Ha az emberi test létre tudott jönni az evolúció által, akkor miért olyan nehéz elhinni, hogy egy egyszerű telefon is képes erre.
- Hm.. végül is igazad van.. Az ember, vagy akár egy állat sokkal bonyolultabb rendszer, mint egy telefon. Érdekes….(elgondolkodva) Szerinted tényleg lehetséges, hogy ez egy olyan telefon, ami nem emberi alkotás, hanem az evolúció eredménye?
- Persze! Miért ne?!
- Óriási. Erre sosem gondoltam volna. De hát a biológia tudománya…
- Szevasztok. Bocs! Nem találtatok valahol egy telefont? Elvesztettem!
- Nahát a tied? És tudtad, hogy a telcsidet egy több milliárd éves evolúciós folyamat eredménye?
- Mi van!? Szórakozol velem? Ez egy egyszerű Nokia, csak lekopott róla a felirat…



Forrás: http://hitrehangolva.blogspot.hu/

2013. június 5., szerda

Szülinapom kapcsán

A napokban volt a szülinapom... (még nem kerek szám...) :)
A családom aranyos volt, minden gyerkőctől kaptam 1-1 csokit, rajzot, virágot, de nem az a lényeg, h mit, hanem, h gondoltak rám. A férjem vett nemrégiben egy autót, ami megkönnyíti a mindennapokat, a család mobilitását. Mielőtt bárki is irigykedni kezdene, leszögezem, h nem új autót, hanem egy 15 éves suzukit, de nem vagyok/vagyunk nagyravágyóak!
Elvárásaink egy autótól: guruljon, kevés legyen a fogyasztása, olcsó legyen az alkatrész, de kevés hibalehetősége legyen, és a suzuki ilyen, (van már egy másik ilyenünk, és maximálisan elégedettek vagyunk vele!) Igaz nem audi, nem bmw, de azok eszik is az üzemanyagot, és a szervíz költsége se olcsó, bár kétség kívül jó lenne azon a szinten lenni, ahol ez nem jelent problémát, de valahol dönt az ember erről is, mert vagy több gyerekem van (nekünk 7), vagy luxusban élek... Biztosan vannak olyanok, akiknek ez együtt is megy, de nem hiszem, h önerőből, ill. nem Magyarországon...

De nem erről akarok írni!
Az az igazság, h évek óta másképp nézek a szülinapokra...
Azt gondolom, h nem is igazán azt a személyt kellene megünnepelni, aki született, hanem Azt, Aki szülte. Mert milyen érdem az, h történik velünk valami, még a helytállásunkat se tudjuk kiemelni, mert a kisbaba a születésekor "csak sodródik" az eseményekben, bár az anyuka is... de a döntés, h gyermeket akarunk, ill. vállaljuk a babát, aki megfogant, az már inkább érdem! Így én is Anyukámat ünneplem, neki mondanék köszönetet, mert ő vállalt a nehézségek ellenére is. Pedig miket mesélt... De sajnos már nem tudom neki megköszönni, mert lassan 6 éve nincs velünk... :( Nem volt tökéletes, nem volt dáma, de az Anyukám volt, akiből nincs másik, és nem is lesz, és soha nem pótolhatja egy ember sem Őt. Ahogy "korosodok" azt veszem észre, h egyre másképp gondolkodom, erről is, és tudom, h én is ilyen vagyok a gyerekeimnek. Nem vagyok tökéletes, nem vagyok dáma, de az egyetlen vagyok nekik, aki az Anyukájuk! Én hordoztam őket a szívem alatt, "nem törődve a saját testemmel", sose jutott eszembe, h jaj most emiatt mi lesz az alakommal! Az a cél lebegett előttem, h gyermeket akarok, és boldogsággal töltött el még a gondolat is, h életrehívhatom a gyermekemet! Nagyon hálás vagyok, h 7-szer is megtehettem! Bár többször is lehetett volna! Sajnos több babát el is vesztettem, mielőtt megszületettek volna, de nem feledem őket sem!
Így hát nem is az az érdemem, h megszülettem, mert az az Anyukám érdeme, hiszen Ő döntött mellettem, és vállalta a szenvedést értem.
Az én érdemem az, h 7 gyereket szültem és nevelek! (De nem azért gondolom így, mert több lehetőségem van ünnepeltetni magam... egyszerűen csak ez a véleményem!)
De a férjem többször is hangsúlyozza, h hálás azért mert megajándékoztam Velük Őt. Én pedig boldog vagyok, h megtehettem!

Hiszen milyen sokan döntenek másképp. Milyen sokan döntenek életről és halálról, úgy, h nem is gondolnak bele, h egy gyermeket ölnek meg az abortusz által! És mennyien megtennének bármit azért, h gyermekünk szülessen, és nem sikerül...!
Szerintem nagyon fontos, h mindenki felelősségteljesen éljen, ha gyermeke fogant, vállalja, mégha a körülmények nem is ideálisak, mert ha arra várunk, h az legyen, sose lesz az!
De ha valaki nem tudja semmiképpen vállalni, akkor is szülje meg, és adja örökbe! Sokaknak nincs más lehetőségük arra, h gyermekük legyen!
Sokszor eszembe jut egy érdekes történet, amit nem is tudom, h hol olvastam: "Egy fiatal anyuka elmegy az orvosához, mert terhes, és kéri az abortuszt, mert még nem rég szült, és túl hamar jött a újabb kisbaba, nem pihent még eleget. Az orvos felajánlja, h inkább akkor öljék meg a nagyobb gyereket, és akkor a következő szülésig még pihenhet, lesz ideje felkészülni, stb. Az anyuka felháborodik, h mondhat ilyet! Hiszen az egy élő gyerek! És az orvos rámutat, de hiszen aki a méhében növöget, az is élő gyerek, mi alapján döntjük el, h melyik a fontosabb? Csak azért mert a nagyobbat már ismeri? Könnyebb megölni azt, akit nem ismerünk?"
Ez nem lehet indok! Sőt én semmilyen indokot nem tudok elfogadni! Az a véleményem, h ha valaki szexuális életet él, számoljon azzal, h gyermeke fog születni! Ezért nem kell bárkivel meggondolatlanul összefeküdni, és ezért kell felelősséggel élni, és házasságon belül megélni a szexualitást! Bár tudom, h sokak szerint ez maradi felfogás, de ha a kritizálók is józanul belegondolnak, rájönnek, h igazam van, és igaza van a Bibliának is ebben!
Persze tudom, h sokan meg tudják ideologizálni a döntésüket, de a kifogás, csak nyafogás!

Mondják sokan, h minek szültem 7 gyereket, a mai világban?! De kérdem én mikor volt jó világ?
A 19. században még villany se volt, se semmi komfort, se normális orvosi ellátás, mégis sok gyereket vállaltak, igaz pont ezért is, mert sok nem élte túl az első néhány életévét, 10-et szültek, és megmaradt 2-3... milyen szomorú és összetört lehetett az akkori anyák szíve!...
A 20. században már jobban fejlődött a technika, de tarkították a háborúk, az el- és meghurcolások kora volt, és a csecsemőhalandóság még mindig magas. Mégis vállalták a gyerekeket az emberek!
Magzatelhajtások persze régen is voltak, és hány nő meghalt miatta, ha tudták volna, biztos nem ezt az utat választották volna... és tökéletlenek voltak a fogamzásgátló eszközök is.
Manapság már nagyon sok lehetőségük van a nőknek, válogatni a fogamzásgátló eszközök között. Persze 100%-os nincs! Van egy kis "hibaszázalék". De az abortusz és az esemény utáni tabletta nem fogamzásgátló, hanem terhesség megszakító! Sőt a spirál is, mert nem a megtermékenyítést akadályozza meg, hanem a beágyazódást... Tehát a kis zigótát nem engedi megtapadni... a kis zigótából pedig ember lesz!!!

Szóval az élet szép, és a szülinapunkon se felejtkezzünk el arról a személyről, Aki által megszülettünk! Ő döntött mellettünk úgy, h még nem is ismert, más akkor is szeretett, amikor még nem tudta, h szépek leszünk-e, vagy okosak, vagy sem... ;)





2013. május 8., szerda

Apás szülés


Mindenképpen apás szülés párti vagyok!

Az elsőnél, anno 1991-ben még nem volt rá lehetőség, a férjem kint toporgott a folyosón. :(

A 2.-nál és 3.-nál már bent volt velem, és nagyon sokat segített!
A 3.-nál ajánlották fel neki, h vágja el a köldökzsinórt, de nem nagyon merte... :)

A 4.-nél nem tudott ott lenni, mert nem volt aki segítsen a többiek ellátásában... 

De az 5.-nél és 6.-nál szintén ott volt a szülőszobában.
A 6.-nál már elvágta a köldökzsinórt... :) 

Majd mivel a 7., a kicsi császárral született, nem lehetett velem...

Összesítve a 7-ből, csak 4-nél volt velem, de nagyon jó volt, csak ajánlani tudom!

Jó volt, hogy Ő csak rám figyelt, részese lehetett annak a csodának, amikor a kettőnk gyümölcse megszületik, részesülhetett a fájdalomból is, mert annyira szorítottam az ujjait... :)

Azt mondta, h sokkal mélyebbek lettek az érzelmei irántam azáltal is, h látta (már a 2. gyereknél), h mennyit szenvedtem, és milyen drasztikus hely a szülőszoba...
...és nagyon tisztel ezért, h 7 gyermeket szültem "neki", hiszen tudjuk, h sokan egyet se, de kettőt már pláne nem vállalnak, különböző okok miatt...
Nem félős ember, de szelíd, és hát látott már 1-2 dolgot, de nem lett rosszul a vértől, viszont meglepődött a mennyiségén.
Nem undorodott meg tőlem (sajnos hallani ilyen történeteket is...)!

Úgy gondolom, h ha jó alapokon áll egy házasság, kapcsolat, akkor a fent említett rosszaknak nem szabad megtörténnie!

A szülés idején elképzelhetőnek tartom, h a jövendőbeli nagymama legyen jelen, vagy dúlaként, 1 kedves ismerős, testvér, barátnő...
Nekem semmi ilyenre nem volt lehetőségem, de én magam el tudnám képzelni ilyen szerepben! :)
Azaz a lányaim mellett szívesen ott lennék, vagy valaki közeli ismerős, rokon mellet is, de elsősorban a leendő apukáknak javaslom ezt a helyet! :)

:)

kép forrása: google.hu

2013. május 3., péntek

A fogmosást vajon mikor kezdjük el a gyermeknél?


A vélemények megoszlanak! Sokan úgy gondolják, már az első fogacskák megjelenésekor fontos a fogápolás, mások szerint ráér a gyerek, hiszen "csak" tejfogakról van szó!


Én kb. 1 éves korukban adtam nekik fogkefét, szívesen rágták is, mert látták a nagyoktól, az oviskorban aztán elég is nekik az oviban... alsóban kissé ellustultak, de kb. 8-9 éves kortól már rendszeressé vált mindnek a fogmosás!
De a kisebb gyerekeimnek vettem műanyag fogkefét rágcsálni. 
Viszont nem vettem észre olyasmit, h ettől jobb vagy rosszabb lenne a foguk. 
A gyerekeim tejfogai mindig is szépek voltak, sorban mint egy gyöngysor. 
A fogváltásnál már nálunk is káosz van/volt, mert az új fogaik elég nagyok, főleg a kis tejfogak után. 
És bár nő az állkapcsuk is hozzá, nem nagyon férnek, eddig emiatt 2-t kellett fogszabályzásra vinnem...
Egyébként viszonylag normális időben jött ki az első foguk, kb. 7 hónaposan, de volt akinek 1 évesen, de a fogváltás is később, kb. 7 évesen kezdték, ismerek olyan gyereket, aki még alig múlt 5 éves, de potyognak a fogai... az pedig nagyon elkeserítő lehet, ha valamelyik kicsinek fekete az összes tejfoga... 
A gyerekeim maradó fogaik is szépek, bár néhány kis lyukkal találkozunk már az őrlő fogaknál... 
A gyerekeim kicsinek is cukros teát kaptak cumis üvegből, szoktak cukorkát, nyalókát, csokit kapni, de nem rosszak a fogaik emiatt! És nem mellesleg sose voltak túlsúlyosak se. Ebben azt gondolom, h fontos a mértékletesség, szerintem ehet édességet a gyerek, ha mellette sok zöldséget és gyümölcsöt is kap, és sokat mozog! Ihat cukros teát, üdítőt, (nem kólafélét!) ha iszik vizet, tejet, rostos levet is!  
És örökletes minden, a hajlam is, a fogállás is, hiszen az arc csontozatától függ a fogazat is, a fej- és arcformát pedig a szüleinktől örököljük...

Látom a saját gyerekeimnek is, h melyik örökölte az apjuk fogait, és melyik az enyémet... de vannak vegyesen is... vagy ki tudja hova ütöttek vissza... :)

Néhány segédanyag, eligazodjunk a fogak közt:

A tejfogak kibújási sorrendje:

A tejfogak-maradó fogak váltási sorrendje:

A fogak elnevezése:

A helyes fogmosási technika:

Egy színező a gyerekeknek:

Ti mikor kezdtétek a gyerkőc fogait ápolni?


:)

A képek forrása: google.hu






2013. április 18., csütörtök

Minek nevezzelek?


GONDOLATOK MÁSOKTÓL (forrás: internet)

"Csikó, Zselyke, Árven, Ellák, Vid - furcsa nevek, és egyre nagyobb a divatjuk. 
Mostanában az Erzsébet, Katalin, János és István egyre ritkább. Rövidesen ezek fognak különlegesnek számítani.

Svédországban vagy az Egyesült Államokban például bevett gyakorlat, hogy két név összevonásából alkotnak újat a szülők, de nyugodtan választhatnak bármilyen idegen nevet is a gyerkőcnek. 
Pl.: Brfxxccxxmnpcccclllmmnprxvclmnckssqlbb11116, melyet természetesen azonnal kizártak a lehetőségek sorából. 
Seven (Hét), a Poppy Honey (Mák Méz), a Daisy Boo (Százszorszép Hess), a Petal Blossom Rainbow (Rügyező Szivárvány Szirom), illetve a Buddy Bear (Medve Haver) fiúnév. 
Franciaországban sem utasítottak el a hatóságok olyan keresztnevet, mint az ördögi hangzású Daemon (Démon), valamint kérvényt nyújtottak be egy ikerpár Violance (Erőszak) és Abris de bus 16 (a 16-os buszmegálló bódéja) elnevezésére. 
Olaszországban a pápa arra kérte a hívőket, hogy lehetőleg ne gyümölcsök és földrajzi helyek után nevezzék el gyermekeiket. Itt is nagy a névalkotói szabadság, de Robinson híres szolgája után a Péntek név mégsem ment át a rostán.


Magyarországon a legújabb, Ladó János-Bíró Ágnes-féle bővített Magyar utónévkönyv alapján 2700 név közül választhatunk. Ezek között igazán mindenki találhat kedvére valót.
A nagyszülők eleinte kimondani se tudják a jövendőbeli kis unoka nevét. A védőnő és az óvó néni már higgadtabban fogadja a hírt. Jó néhány éve megszokhatták a különleges nevek divatját.  
- Nem csoda, hogy egyre több a különleges név, hiszen az egyéniségek korát éljük - magyarázza Nagy Brigitta pszichológus. - A különleges név választása kifejezi a vágyat, hogy hordozója is különleges, egyedi legyen. Nagyon régi a hit, hogy a név sorsmintát, védelmet és értékek örökítését is jelenti. Régen ezért kapták az újszülöttek a nagyszülők, szülők, bibliai alakok nevét. Ma pedig ezért olyan népszerűek a híres színészek, szappanoperasztárok és énekesek nevei.
Adható például Marcselló, Dzsesszika, Vanessza, Leonárdó, Eduárdó, Frederíkó, Nenszi, Dzsindzser, de ezek a nevek a magyar helyesírással már nem azt a funkciót töltik be, amit a szülők szerettek volna - állítja dr. Raátz Judit nyelvész. - Nem támogatjuk azokat a neveket, amelyek más kultúrkörben férfi és női nevek is lehetnek, mint a Zoel, az Éden, a Xinxin, a Raja és a Lior, mert akkor női vagy férfinévként jegyezzük-e be őket, ki legyen előnyben? Az idegen eredetű családneveket is elvetjük, mint a Barrera, a Zidane, a Pákiát és Vidonka, de a túl köznévi eredetű neveket is, mint a Napfi, a Szivárvány, a Kopasz, a Betyár, a Masni, a Lencsi vagy a Büvellő. Igyekszünk ellenállni a mesefigurákat, mesehősöket jelölő neveknek: Vackor, Babóca, Bogyó, Momó, illetve a túlságosan becéző névalakoknak, főleg a fiúneveknél: Pöntyi, Babszi, Lencse, Gitka, Matyi, Bencze, Laczkó, Misi, Dani - tájékoztat az Akadémia tudományos munkatársa. 

Mi is folytathatnánk az elutasított nevek listáját a Kárlósz, a Marco, az Angelo, a Dömper, valamint a Radiátor, a Teddy, a Picasso vagy a Xenox nevekkel. A kislányneveknél nem engedélyezték a Pimpinella, a Kerkyra, a Vitéka és a Marida nem mindennapi hangzású neveket sem. Merthogy ezek a kérvények is beérkeztek az anyakönyvi hivatalba. 

Az egyik névadási irányzat az egészen különlegeset keresi - olyan név legyen, amely még soha senkinek nem jutott eszébe. Amelyről senkinek nem jut eszébe egy másik ember, nincs mögötte se jó, se rossz képzettársítás. A gyerek fogja majd megtölteni a nevet jelentéssel. Ez a törekvés néha igencsak szélsőséges ötleteket szül. 
A Magyar Tudományos Akadémia munkatársai órákon át tudnak mesélni a bolondos, ám elutasított nevekről. A férfiról, aki Kazettának akarta hívni gyerekét, mert a család vezetékneve Polimer volt. 
Vagy arról, aki a Talán nevet kérvényezte, és indokul világnézeti válságát hozta fel. 
De elutasították azt a családot is, amely Északnak akarta nevezni elsőszülöttjét, ugyanis négy gyereket terveztek, és milyen jól hangzik majd, ha reggelente felkiáltanak, hogy "Égtájak, asztalhoz!"Vicces vagy komoly név? 
A keresztnevek választásában léteznek korlátok, de ízlésbeli ficamodás ellen semmilyen törvény nem képes megvédeni a gyereket. Zöld Pálma, Száraz Virág, Bokor Málna, Karácsonyi Ajándék, Boros Tea, Vörös Hajnal, Cserép Virág, Plugor Magor, Erdei Pintyőke, Vad Farkas, Földi Eper, Végh Béla, Mikorka Kálmán - ma is létező, teljesen szabályos, szabadon választható névösszeállítások. 
Senki nem ajánlaná egyiket sem, megtiltani mégsem lehet a hasonló névadásokat. Csúfolódástól védő hivatal felállítására ugyanis nincs remény...
- Igen furcsa nevekkel is lehetnek boldogok az emberek - nyugtatja meg az aggódó szülőket Nagy Brigitta pszichológus. - A gyerekek általában nem érzik extrának sem a saját nevüket, sem az ismerőseikét. Számukra ez természetes, és megszokott, sőt felnőve inkább büszkék annak egyediségére. Ráadásul nem kell ahhoz különleges név, hogy viselője elégedetlen legyen vele. A saját név, az extrém esetektől eltekintve, inkább a családdal kapcsolatos gondokat jelzi. 

Néhány szabály 
Vannak szabályok, amelyeket jó betartani. Nem árt például, ha elképzeljük a gyereket ötvenévesen is, hogy vajon kimondhatja-e a nevét akkor is anélkül, hogy kinevetnék, vagy túl gyerekesnek tartanák. (Például a becézett formában anyakönyvezett, -ka képzőre végződő nevek). Nem hangzik jól, ha a vezetéknév utolsó betűjével kezdődik a keresztnév, mert nehéz kimondani (Kovács Csilla), ha ugyanazok a magánhangzók találhatók benne (Bödör Ödön), vagy éppen ugyanaz a két név (Gábor Gábor).
Régen, az egyelemű nevek korában még szoros kapcsolat volt a név és viselője között; a kereszténység felvételével, majd a kételemű nevek elterjedésével azonban ez a kapcsolat fokozatosan elhomályosult. A szülők választását manapság a jelentés befolyásolja legkevésbé - mondja Raátz Judit. Az internetes csevegőfórumokat is böngésző kutató szerint egyértelmű, hogy leginkább a hangzás és a becézhetőség befolyásolja a döntést. 
További szempont, hogy a családban, sőt lehetőleg az ismeretségi körben se viselje senki az adott nevet. 
A naptár ugyanakkor mindig is hatással volt a névválasztásra, de a névadó szent helyett a leendő szülők ma jobbára arra figyelnek, hogy a névnap lehetőleg ne essen egybe a születésnappal vagy a karácsonnyal.
A nyelvészek, pszichológusok szerint a névválasztásnál mindig tartsuk szem előtt, hogy gyermekünk nevét egy életre adjuk. A sorozathősök, sztárok nevei idővel elévülnek, később akár viccesnek, bántónak tűnhetnek. Szakemberek azt javasolják, hogy a szülő névválasztáskor képzelje el gyermekét felnőttként is, s ne tegye ki szeme fényét a csúfolódásnak. "



GONDOLATOK TŐLEM...


Az én 2 fiam neve is ritka, bár régi!
Az volt a szempont, h bibliai legyen, és jó jelentése legyen...
Ruben= ime fiú, nézzétek fiú!
Timóteus= Istent dicsőítő 
...a hangzása tetszen (legalábbis nekünk...)
Becézni a Rubent nem szoktuk, de a bölcsiben Rubenszió volt, az oviban meg Rubi.. nem igazán tetszett egyik se...
Timóteust viszont becézzük: Timó, Timon, Timoti 
Ruben 2. névnek megkapta az apjáét: Zoltán, de Timónak nincs 2. neve... (úgy gondoltam elég lesz neki majd emiatt magyarázkodni...)
Egyszer 1 idős bácsi megkérdezte a kicsi nevét, és kiakadt, h milyen furcsa nevet adtunk, mint sokan manapság... de mondtam neki, h bizony régi ez, hiszen bibliai... és nem tudta, h hol... adtam neki néhány instrukciót, és megígérte, h utána olvas... :)

A lányok neve csak a hangzás miatt lett az ami lett... 
Bár Edit miattam lett Edit, jelentése: vagyon + harc.
Kitti nevét a kis listámból az apja választotta ki, jelentése: tiszta. 
Klaudia nevét a Dia becézés miatt választottuk, de a Diána nem tetszett... jelentése: Klaudiusz nemzettségéből való nő. 
Fruzsina egy régi barátnőm kislánya után kapta a nevét, jelentése: vidám.
Vivien nevét az apja választotta, az utolsó előtti pillanatokban, jelentése: élő, eleven. Amúgy Zoé lett volna (jelentése: örök élet, érdekes, h mindkét név az élettel függ össze...) 
a 3 kisebb lányomnak van 2. neve is, főként tradíció miatt, a nagymamák neve: Erzsébet és Anna, és az én 2. nevem: Olga... Ezek jelentése se rossz... :)

A szabályokat tekintve mi is belestünk az összecsengős hibába, de most már ez van... :)

Anno volt olyan ötletem, hasonló csengésű neveik legyenek a gyerekeimnek: Edit (ez adott volt...), Ivett, Odett, Anett, Zsanett... de akkor még nem tudtam, h 5 lányom lesz, pedig milyen poén lett volna! :) , bár amikor a lányoknak ezt elmeséltem, azt mondták, h nagyon utálnák..., jobb, h nem így lett! :P
Bár a fiúknál nehéz lett volna folytatni a sort...

Nekem még tetszik az is, ha a vezeték név is meg a keresztnév is ugyanazzal a betűvel kezdődik, de mindegyik gyereknél! Van ismerősöm, aki mind az 5 gyerekének így adta a nevét, a monogramja mindnek D.D. 
De nem biztos, h találtam volna 7 N betűs nevet, ami tetszett volna... 
Bár lehet, h mégis:  Ninetta, Noémi, Nadin, Naomi, Nikolett, Nándor, Norbert... ;)

2013. április 14., vasárnap

Blog ajánló

Szeretném minden kedves olvasóm figyelmébe ajánlani a többi blogomat is:










JÓ BÖNGÉSZÉST!

Testvérféltékenység


Nálunk is jelentkezett a 7 gyerek között bizonyos formában, de próbáltam rá figyelni, h ne legyen gond, bevontam őt-őket a kicsi-kicsik érkezésébe, fürdetés stb. A legnagyobbnak direkt vettem újszülött babát, amivel ő is "mindent" tudott utánam csinálni...
De még a mai napig is észreveszem, h féltékenykednek egymásra, de nem tudatosan, mégis kihallom innen-onnan, látom a reakcióikat, néha kissé kritikusak egymással, és ezt próbálom is ellensúlyozni, de a mi helyzetünk amúgy se egyszerű, mert 7 gyereknek (+ az apjuknak) kell megfelelnem, és hiába 22 éves a nagy, igényli a figyelmet ő is, a többiről nem is beszélve!
De szoktam direkt anya-lánya napot szervezni, hol az egyikkel, hol a másikkal... nagyon szeretik  és nem kell nagy dolgokra gondolni, vásárolunk, cukrászda, vagy csak 2-en sütünk valamit... és szoktam anya-fia napot is! Nagyokat beszélgetünk! Alapból érdeklődőek a gyerekeim, és mindig kérdeznek, én pedig válaszolok, mint egy enciklopédia... :)
A férjem is szokott figyelni arra, h legyen külön ideje a gyerekekre egyenként is, pl. nyáron amikor olyan munkája vagy útja van, ahova vihet gyereket, rendszeresen viszi valamelyiket, és szépen sorra veszi mindet, vagy vásárolni visz el 1-2 gyereket... persze azt rendesen kihasználják, mindig vetetnek ezt-azt, szóval szeretik az ilyen alkalmakat...
És esténként, amikor mrá túl vagyunk vacsorán, fürdésen, a férjem (amikor itthon van, nem vidéken dolgozik) olvassa a mesét a 4 kisebbnek. Aztán megbeszélik a tanulságot! Ez csak az ő programjuk, én addig csinálom a saját dolgom!
Egy-egy étkezés során ha be nem áll a szájuk, a kicsiket sem intjük le, mert az ő mondandójuk is nagyon fontos nekik, pedig a nagyoknak kissé uncsi, de akkor is szót kap a kicsi is, és megtiszteljük egymást azzal, h meghallgatjuk! Néha persze elszalad a ló, és egymás szavába vágnak, ilyenkor rájuk kell szólni és nincs gond, és általában a kisebbek a türelmetlenebbek.
Igyekszünk megtalálni az egyensúlyt, h ne féltékenykedjenek egymásra semmi miatt se, fontosnak tartom, legyenek közös programok és legyenek szóló, illetve privát programok is. A nagyoknak és a kisebbeknek is nagy szükségük van erre! :)

kép forrása: demotivalo.hu

2013. április 12., péntek

Hogyan védje meg magát a gyermek?

Szerintetek mire neveljük a gyermekünket, arra, hogy védje meg magát ha bántják az oviba, suliba vagy inkább szóljon a pedagógusnak, nehogy aztán ő kapjon beírást!?
Mi a véleményetek?

Szerintem ez kemény dió...
Amíg a lányaim jártak csak suliba, könnyen lekezeltem az ügyet, h azokat a fiúkat igenis nevelje meg a szülő, hiszen milyen dolog, h 1 kislányt bánt 1 fiú, de általában a pedagógusnak szóltam, nagyobb fiúknál meg neki a gyereknek, ritkán nyomatékosítottam, de barátságosan, nem veszekedve a szülőnek is.
Állítólag félnek/féltek is tőlem a lányaim osztálytársai, pedig nem mindnek kellett még beszólni, de a hangadónak általában sikerült, és később már az mondta a következő szemétkedőnek: "Vigyázz, mert bejön az anyja... !"
pedig érdekes, h sose nyeltem el őket keresztben, csak biztos jól időzítettem...

Viszont mióta a nagyobb fiam is iskolás, és ő okoz esetleg kislányoknak problémákat, vagy kisebb fiúknak, nehéz a szitu, hiszen nevelem, fenyítem, büntetem... mégis elszalad vele a csikó... és nem értem, h miért. Jószívű gyerek, nem gonosz, de mikor többen összejönnek, akkor aztán ott van a baj élén. Most a félévi szülőin is mondta a Tanító néni, h vezér egyéniség... bár amikor beteg volt, és a fiúk nélküle is csináltak 1-2 disznóságot, szóval őket se kell félteni...
a másik meg az, h volt már olyan is, h azért keveredett bajba, mert megvédett mástól egy kisebbet...
de volt olyan is, h ellökött 1 kislányt, persze ezt rögtön meg is látta a pedagógus, kapta is a beírást... itthon aztán megbeszéltük, és kiderült, h a kislány szemtelenkedett, csúfolta, és nem tudta kezelni az ügyet a fiam, ez volt neki a legkézenfekvőbb, h ellökte... persze ez nem helyes, de a pedagógusok azt látom, h nem nagyon foglalkoznak ilyen esetekkel, meg is mondtam nekik, de kimagyarázták... amit látnak csak annak hisznek, de azt, h esetleg egy ilyen fiúban mi zajlik, meg se próbálják megérteni...
ráadásul az iskolaotthonos rendszerű oktatásnak ez a fő hátulütője, a gyerekek egész nap együtt vannak, kijönnek olyan szituk, amik délig nem jönnének ki, és a pedagógusok szerintem nincsenek erre felkészülve... ráadásul fáradtabb délután mindenki, a gyerekek is, meg a tanárok is...
am sokszor amikor az elkényeztetett kislányokat látom, nem is csodálom, h néha nem tudják a fiúk a helyzeteket kezelni, de a tanító nénik is azokat védik...
ja és tavaly első osztályban olyan is volt, h az akkori hetedikes-nyolcadikos néhány fiú kiszúrta a fiamat magának, és belerakták a kukába, félt a gyerek wc-re menni, na bementem az igazgató helyetteshez, mert az ő osztályából voltak többen is, elmagyaráztam neki, h ha nem teszi rendbe a gyerekeit, akkor én megyek be az osztályába... utána nem bántották... de erre a fiam osztályfőnöke azt mondta, h nem tudnak azért felelősséget vállalni, ha nem ott játszik a gyerekem, ami ki van jelölve! csak az a gond, h ez a wc-re menet közben volt...



A legjobb az, ha szól a pedagógusnak!
Ne legyen erőszakos!
Alapelvem, h a békességet kell keresni! :)

Kép forrása.

2013. április 7., vasárnap

Bárányhimlő! Oltás vagy betegség?


Matos Maja: Bárányhimlő



Tegnap reggel elég korán felkeltem.

Jókedvüen a fürdőbe siettem.
Belenéztem a tükörbe, jaj nekem!
Csupa piros pöttyöcske lett a testem!

Kettő kicsi piros folt az orromon,
Három ronda terpeszkedik karomon.
Hol lehet még? Felhúzom az ingemet,
Csupa-csupa pötty fedi a testemet.

Nézd csak anya! Mennyi lett a puklika!
Olyan vagyok, mint a pettyes katica.
Ám a versenyt, mindenképpen én nyertem.
Sokkal több a piros folt a fejemen!


A kép és a vers forrása.


Nálunk a 2008-ban kapott védőoltást a bárányhimlő ellen Vivi és Ruben, akkor voltak 6,5 és 4,5 évesek. Semmi hátrányát nem láttam eddig, és majd kell valamikor ismételni...
De ez akkor volt, amikor Fruzsi (9,5 évesen) hozta haza, és ahogy nála kijött, a kisebbeknél még lappangott, így megkaphatták az oltást. De Timon még csak 8 hónapos volt, nem kaphatott oltást, mivel 9 hónap alatt nem lehet beadni, így mire betöltötte, már túl is volt a betegségen... :(
De Fruzsi és Timon nagyon megszenvedte a betegséget, magas lázuk volt, nagyon levertek voltak, 1 hétig csak ágyban feküdtek. Timonnak meg is maradt 2-3 pötty, de egyébként tele volt az egész teste, tényleg mindenhol!
Elég brutálisan jött ki rajtuk.
A 3 nagyobb gyerekem, 1997-ben volt bárányhimlős. Edit (5,5 évesen) hazahozta az oviból, 3 hét alatt túl volt rajta teljesen mindegyik. Kitti 3 éves, Dia 1 éves volt. Akkor még nem volt védőoltás. Egész nap púdereztünk, és pizsamában voltak, nem voltunk sehol, szépen helyre jöttek. Minimálisan volt lázuk, de a sok pöttyből  1 se maradt rajtuk, és jó volt a kedvük. :)
Amikor rákérdeztem a Doktornőtől, h lehet ez, h a kicsik nehezebben , a nagyok pedig olyan könnyen vették, azt mondta, h a gyerekek más generációhoz tartoznak. Eltelt 11 év, ez alatt mutálódott a vírus, és más a lefolyása.
Szóval ha mérleget kell vonni, a védőoltás mellett szavazok!
Ráadásul ha rákerestek itt a neten, h milyen szövődményei lehetnek a bárányhimlőnek, akkor mindenképpen. Persze nem biztos, h lesz valakinek, de ezt előre nem lehet tudni... jobb óvatosnak lenni!
Hát igen, vannak mindenféle vélemények, ki mire "esküszik", de a védőoltások szerintem fontosak, bár olvastam már mindenféle összeesküvés elméletet...
Viszont ilyenkor legyengítetten kapjuk meg a betegséget, és a szervezet így tud ellene hatékonyan védekezni, mert később felismeri.
De téveszme, h át kell esni a himlőn, mert 1x aki átesik az se marad védett, példa rá Fruzsina lányom, aki 5 éve 9 évesen esett bele. Mint fentebb is írtam nagyon megszenvedte az egészet, tele volt pöttyökkel, nyoma nem maradt, mert már nagy volt, és megértette, h ne vakarja, de magas láza volt, és 1 hétig csak feküdt...
Viszont 2012. nyáron kijött rajta az övsömör, amit szintén a bárányhimlő vírusa okoz, de nem azért, mert előzőleg nem jött volna ki rajta a betegség...
Az övsömör se kis baj, 10.000.- ft-on felül voltak a gyógyszerek, kencék. Ráadásul nagyon gyorsan alakul ki, és komoly lehet. Fruzsinak a szeme mellett jött ki, és ha ez rámegy valakinek a szemére, akkor szaruhártya kilyukadást okozhat, ezáltal vakságot!
Pont Debrecenbe mentünk másik dokihoz, amikor kijött rajta. Reggel induláskor csak fájt neki az arca, meg piros volt, azt gondoltam, h elfeküdte. Mire Debibe értünk, már több pötty is lett rajta, amik gyorsan átalakultak hólyagokká, mint égéskor, nem is értettem, h mi van, de mivel a Klinikán voltunk, gyorsan át mentünk a bőrgyógyászati klinikára, ahol utolsóként (mivel nem volt időpontunk), de megvizsgálták, lehetőség: vagy befekszik 1 hétre és ingyen vannak a gyógyszerek (de mivel nem volt nálunk semmi ruha, holmi, rögtön utaznom kellett volna megint a cuccokkal), vagy 3-4 nap múlva kontroll és a gyógyszert nekünk kell megvenni...
döntés: hát inkább utazgattunk, főként, mert azonnal át kellett mennünk a szemészetre is, ott is írtak jó drága szereket, 2 nap múlva oda is vissza...
Így még 2x mentünk, és gyorsan túl lettünk rajta, de lehetett volna rosszabb is, ha pl. arra várok, h majd itthon kapok valamikorra időpontot... vagy nem foglalkozok vele... bele se akarok gondolni!
Egyébként az övsömör gyorsan gyógyul magától is, de a legveszélyesebb, ha a szeme mellett jön ki...
Állítólag az övsömör akkor alakul ki, ha valamiért gyengébb valaki immunrendszere... de ezt már csak akkor tudjuk meg, ha beleestünk valamibe...

Szerintem ha ezt is számba vesszük, akkor mindenképpen érdemes a védőoltást beadatni, igaz, h nem olcsó az se, de sok-sok kellemetlenségtől megkímélhetjük magunkat és a gyereket is!

Nézzétek meg ezt az orvosi vélemény-t!

Frissítés: Pár napja beszéltem a doktornővel, és azt mondta, h a betegségen ha 1x átesik valaki, az sem ad teljes védettséget, egyrészt, amit már írtam, lehet utána övsömöre bárkinek, másrészt mivel sokan be vannak oltva, az emberek nem találkoznak az ismétlő kis fertőzéssel, amit még le tud győzni a szervezetük és ellenállóbbá válik, hanem most már ritkábban tör ki ez a betegség igazán, és csak a durván mutálódott vírussal találkozunk és újra elkaphatjuk! :(